A HALOGATÁS

Nem azt kérdezem, hogy szoktál e halogatni, hanem azt, hogy milyen gyakran?

Első lépésben vizsgáljuk meg azt, HOGY MIÉRT HALOGATUNK?

Sokszor azért, mert nincs kedvünk megtenni az adott dolgot. Kényelmesebb nem megtenni, márpedig mi emberek mindig keressük azt a legkisebb ellenállást, ami által még nem negatív irányában mozdulhatunk el, vagyis azt, amit meg kell vagy meg akarunk tenni. Kitoljuk, elhalasztjuk egy olyan későbbi időpontra, ami még nem árt nekünk, azaz még nem kreálunk vele egy újabb problémát.

Pedig mégis… 

Halogathatunk azért is, mert tudat alatt félünk megtenni az adott dolgot. Úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk elég bátrak, valami különös erő visszatart, nem enged minket kiteljesedni benne. Ez valami olyan megmagyarázhatatlan dolog, amit annak ellenére megpróbálunk megmagyarázni – ezek a kifogások -, és ezek a kifogások azt mondják, hogy „hagyd csak későbbre, ráérsz megtenni, nem hajt a tatár…” És aztán napokkal később abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy most aztán ha törik, ha szakad, muszáj megtennünk az adott dolgot, viszont se kedvünk, se időnk rá.

TUDTAD, HOGY A HALOGATÁS IGAZÁBÓL CSAK EGY SZOKÁS, SEMMI TÖBB?

Ha tudtad, akkor felmerül a kérdés. Miért nem szoksz le róla és veszel fel helyette egy hasznos szokást, mondjuk azt, hogy ha tetszik, ha nem, elvégzed az adott dolgot akkor, amikor felmerül. Milyen jó lenne, ha mindent így tudnánk intézni, igaz?

Na igen. De nem tudunk. Mert olykor elfáradunk. Nem tudunk nemet mondani. Túl sok mindent terveztünk be ugyanarra a napra és esélyünk sincs mindennel végezni, ezért valamit el kell halasztanunk. Így kezdődik minden… Elhalasztjuk. Aztán meg elkezdünk halogatni, mert látjuk, hogy nem történt belőle semmi rossz. De valóban nem?

Érdemes mindig magunkban kezdeni a vizsgálódást, hogy mit, miért csinálunk úgy, ahogy. Egyre több rossz szokást vettünk fel? Egyre többet halogatunk? Egyre távolabb kerülünk a céljainktól és még távolabb a sikertől? Jó ez nekünk? Persze, hogy nem… És ha nem, akkor ismerjük fel, hogy halogatunk és tegyünk pontot a végére, építsük fel újra a szokásainkat, a rutinunkat, a hozzáállásunkat, vagyis önmagunkat! 

A HALOGATÁS HÁTRÁNYA

Amikor halogatsz, a teljesítőképességed csökken és ez logikus. Tudat alatt jelen van a stressz, ami elindít benned egy feszültséget, amit ezáltal később sokkal erősebben fogsz megtapasztalni. Ez a feszültség viszont átalakulhat testi tünetekké és ha nagyon sokáig halogatsz valamit, akkor akár súlyos betegséggé is.

Vizsgáld meg, hogy mik azok a dolgok, amiket rendszeresen halogatsz, hogy ezzel elkerüld a további negatív következményeket. A halogatáskor nem kizárólag az időről van szó, hogy majd később megcsinálod, hanem arról a kis feszültség gombócról, ami a halogatás ideje alatt egyre csak növekszik benned, míg végül már annyira megnő, hogy valamilyen formában kénytelen megmutatkozni. Ne várd meg, hogy így legyen, különben sok időt leszel kénytelen azzal tölteni, hogy azt a kialakult valamit (betegség) helyrehozd (meggyógyulj)!

A HALOGATÁS ELLENSZEREI

Te használsz valamit arra, hogy legyőzd a halogatásod vagy idáig még nem jutottál el?

A tudatosítás után, amikor már tudod, hogy szándékosan halogatsz és már nagyon zavar, érdemes különböző technikákat bevetned annak jövőbeli elkerülésére.

Először is, amikor legközelebb azon kapod magad, hogy valami fontos dolgot el akarsz halasztani, mondogasd magadnak párszor, hogy „eddig halogató voltam, de mostantól elvégzem azt is, amihez nincs kedvem.” Legyen ez a mantrád addig, amíg be nem épül a tudatalattidba, ami majd segít legyőzni ezt a rossz szokásodat.

Másodszor pedig, a feladatlistád alapján készíts egy másik listát, amire azokat a dolgokat írod fel, amiket legalább egyszer későbbre akarsz áttenni, elvégezni, megoldani. 

Milyen dolgok ezek? Fontosak? Kinek fontosak? Miért fontosak? Vagy csak szeretnéd megcsinálni? Csak szeretnéd elintézni? Miért szeretnéd? Miért került fel a teendőid közé? Áss mélyebbre, mi van mögötte! Milyen érzelmeket társítasz hozzá? Miért negatív az adott érzelem? Miből táplálkozik? Mi váltotta ki?

A feladatlista megírása, annak priorizálása és a halogatás lista elkészítése tehát az első eszköz a halogatás leküzdéséhez, hiszen ezzel kigyomlálhatod azokat a feladatokat, amiket igazából nem is akarsz elvégezni, illetve megtalálhatod a mögöttes okot, hogy egyáltalán miért is került fel a listára.

Ha belegondolsz, mindannyian egy végtelen feladatlistával fogunk eltávozni erről a földről, ezért muszáj, hogy felállítsunk egy fontossági sorrendet, hogy segítséget kérjünk, ha túl sok és csak azokat végezzük el, amik valóban fontosak!!!

HOGYAN NE HALOGASS?

Ismered az 5 másodperces szabályt? Ezt akkor célszerű alkalmazni, amikor félsz valamit megtenni, valakit felhívni, meghozni egy döntést vagy belevágni valamibe. Ne halogasd tovább, hanem számolj el 5-ig, majd CSELEKEDJ azonnal!

Tedd vagy ne tedd! Ez itt a lényeg! 

Dönts úgy ezentúl, hogy megteszed a halogatni kívánt dolgot akkor is, ha nincs kedved, akkor is, ha az nem tökéletes és akkor is, ha nehéz. Sokan csak nagyon nehezen döntenek, míg mások lazán eldöntik, amit kell. Vetkőzd le a régi berögződéseidet, tedd félre a gondolkodást és CSELEKEDJ!

Tervezz! Ne halogass!

Amikor van előtted egy cél, akkor a legfontosabb az, hogy megtervezd a célod eléréséig tartó lépéseket. A terv egy olyan eszköz, amivel elérheted a célodat. A tervet megváltoztathatod, a határidőt kitolhatod, de a célodat sose módosítsd, legyen az akármilyen nagy!

Hogy mi a közös a halogatás leküzdéséhez való harcban használt eszközökben? 

Ne gondolkozz! CSELEKEDJ! 

Belegondoltál már abba, hogy hány lehetőséget hagytál már ki amiatt, hogy halogattál vagy elhalasztottál valamit? Nem? Akkor itt a lehetőség, gondolj csak bele, mit hagysz ki akkor, ha legközelebb elhalasztanál valamit. Ne halogass!

CSELEKEDJ!!!

MÓDSZEREK A HALOGATÁS ELKERÜLÉSÉRE

Mikor van a legtöbb energiád? Nap elején, közepén, végén? Egy napra hány nagyobb feladatod van és hány apró, amit el kell végezned? Priorizáld őket, kérj segítséget, delegálj, írd be a határidőnaplódba, jegyezd fel, szervezd meg… még felsorolni is sok, miket lenne jó megtenned ahhoz, hogy elkerüld a halogatást. De hidd el, nincs ebben semmi nehézség, ha már kialakítottad a szokást, hogy rendszerben élj és dolgozz! 

Általában a nap elején van a legtöbb energiánk, így ekkor érdemes elvégezni a legnehezebb, legnagyobb feladatunkat, mert jó túllenni rajta. Sokan viszont a kisebb feladataik elvégzése után szerzett elégedettség érzésből táplálkozva, inkább későbbre halasztják a „nagyobb falatot”, hogy legyen miből meríteniük, ha fogyna az energiájuk. Mind mások vagyunk, mint más módszerekkel dolgozunk jól.

Neked kell megtalálnod azt, hogy te mikor vagy tele energiával és mikor tudsz foglalkozni a nagy és igazán fontos feladatokkal. Utána már könnyebb lesz megtervezni a napodat, a hetedet és priorizálni a feladataidat, majd nekiállni cselekedni.

A halogatást sajnos elősegítik a külső, zavaró tényezők, mint egy munkatárs, aki épp kérni vagy mondani szeretne valamit, a főnök, akinek valami halaszthatatlan feladatban kellesz éppen, esetleg otthon a család, a párod, a gyerekek, a szülők vagy egy barátod, aki felhív telefonon, mert meg szeretne osztani veled valamit. Így már könnyebben teszünk félre egy feladatot, hogy majd később folytatod. Aztán persze kitolódik az is…

De a jó módszer az, amikor kérsz tőlük egy kis időt, amíg az adott dolgot befejezed és utána segítesz nekik. Persze egy főnökkel ezt nem biztos, hogy meg lehet tenni, de kivételek mindenhol vannak. 😊

A legrosszabb, amit tehetsz, hogy kifogásokat és magyarázatokat keresel arra, hogy miért halogatod elvégezni az adott feladatodat.

Mi az, ami segíthet még a halogatásban? Ha minden hét végén megnézed, mi az, amit elhalasztottál és ha az valóban fontos, akkor előre veszed és az lesz a következő héten az első, hogy megcsinálod. Vagy vállalást teszel olyan valaki előtt, akiben megbízol, hogy ha nem végzed el az adott dolgot az általad kijelölt dátumra, akkor fizetsz neki egy vacsorát a párjával vagy ilyesmi. Vizsgáld meg, hogy mi az, ami neked működne?

És most összegezzünk!

Ha:

• megvan a célod,
• tudod, hogy milyen feladataid vannak,
• tudod, miért kell az adott feladatokat elvégezned, 
• ha priorizáltad a feladataidat,
• ha megtervezed, miket kell megtenned, hogy sikeresen elvégezd,
• beilleszted az egyes feladatokat a határidőnaplódba és
• ezek alapján végzed a feladataidat,

…akkor sikeresen abbahagyhatod a halogatást!

Menjünk is tovább a második lépésre!

Sokszor hallhatod, amikor azt mondják, hogy kitartással mindent elérhetsz. Na de, ha ez valóban így van, akkor miért nem kitartók legtöbben?

TE MENNYIRE VAGY KITARTÓ?

Az első válasz, ami ilyenkor jön az, hogy mert nincs motivációjuk. Nagyon sok ember azért bolyong céltalanul a világban, mert egyrészt nem látja meg a lehetőségeket, vagyis be van szűkülve a látásmódja, másrészt azért, mert nincs motivációja. Ez utóbbi pedig nagyon fontos ahhoz, hogy az ember kitartóan meneteljen a célja felé és meglegyen a pozitív eredménye, vagyis elérje azt.

„…semmilyen szél nem jó annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”

Quimby

MIK A KITARTÁS FŐ, TÁMOGATÓ OKAI?

A kitartás nem egy zseni tulajdonsága. Mindenkiben benne van és fejleszthető, amihez viszont szükséges, hogy az alábbiak meglegyenek benned:

Az egyik és talán a legfontosabb teljesen egyértelmű, hiszen e nélkül miért lennél kitartó. 

Kell, hogy legyen egy konkrét célod. Tudnod kell, hogy mit akarsz. 

Kell, hogy legyen egy olyan égető, erős vágyad, ami folyamatosan hajt előre, mert a célodat nélküle nem érheted el.

Mennyire hiszel magadban, a képességeidben? 

Az önbizalomról már volt szó és az itt is nagyon fontos, hiszen az önmagunkba vetett hit nélkül nem fogod végigvinni azt, amit kitűztél magad elé. Ennek olyan erős belső késztetésnek kell lennie, ami alapján akkor is folytatni fogod az utat, ha már belefáradtál.

Megvannak a terveid, a lépéseid, amik alapján menetelsz majd a céljaid felé? Le vannak írva? Tudod, hogy minden egyes nap, mit kell tenned azért, hogy elérd? Elég gyakorlatias ahhoz, hogy tudd követni? Ne aggódj! A tervtől el lehet térni, de a kitűzött célodtól sosem.

Tisztában vagy azzal, mi kell ahhoz, hogy elérd a célod? Milyen tudás, ismeretek, információk, jártasság vagy tapasztalatok? Ha csak ötleteid vannak, tippelgetsz és próbálod kitalálni, mihez mi szükséges, akkor már most elkönyvelheted a tudást magadban.

„Ha százszor elesel, és százszor felállsz, azzal száz leckét megtanulsz.”

Mike Tyson

A következő az együttműködés. Ahhoz, hogy jó kapcsolatod legyen másokkal, az empátia, a megértés és az együttműködés nagyon fontos tényezők.

Mik járnak a fejedben, ha van egy célod? Milyen gondolatokkal teszed tele? Önmagad erősítő vagy épp ellenkezőleg, lekicsinylő gondolatokkal? Hogy te nem vagy képes, hogy nem vagy elég jó és hasonlók? Mert ezeket sürgősen felejtsd el! Az akaraterő szükséges ahhoz, hogy kitartó legyél, ahhoz viszont támogató gondolatok és pozitív paradigmák szükségesek. 

Neked milyen szokásaid vannak? Gondoltad volna, hogy mennyire befolyásolják a szokásaid a célod elérését? Ha naponta akár csak 1-2 sorozatot megnézel a tévében, akkor minimum 2, de legalább 3 órát is elveszítesz, amit a célod elérésére fordíthatnál, ami nagyon sok, ha például főállásban dolgozol. A szokásainkat megváltoztathatjuk. 

Vizsgáld meg a szokásaidat, hogy támogatnak célod elérésében vagy hátráltatnak? 

A KITARTÁS HIÁNYÁNAK TÜNETEI – ÖNFELTÁRÓ KÉRDÉSEK

Most nagyon sok kérdést fogok neked feltenni, amik közül elképzelhető, hogy lesz olyan, ami mondjuk úgy, „betalál”. Gondolkozz el rajta és kívánom, hogy képes legyél megválaszolni a kérdésedet és közelebb kerülni a probléma megoldásához.

• Tudod, mik azok, amik elválasztanak téged attól, hogy sikeres legyél vagy jelentősebb teljesítményeket érhess el?
• Mik azok a tulajdonságok, gyengeségek, mélyben gyökerező okok, amik tudat alatt meggátolnak téged attól, hogy elérd a céljaidat?
• Tudod, ki vagy, és mire vagy képes valójában?
• Tudod, mi az, amit akarsz és miért akarod?
• Milyen kifogásaid vannak arra, hogy megtedd azt, amit előzőleg már eldöntöttél, hogy megteszed?
• Milyen okkal halogatsz dolgokat?
• Miért van az, hogy néha nem érdekel semmi?
• Miért van az, hogy képtelen vagy dönteni és másra hárítod a feladatokat, amiket neked kellene megcsinálnod?
• Miért terelsz? Miért nem válaszolsz mások kérdéseire? 
• Miért halogatod a problémád megoldását?
• Miért nem foglalkozol azzal, ha szenvedsz valamitől?
• Miért nem mersz szembenézni a legnagyobb problémáddal?
• Amikor másokat hibáztatunk a saját problémáinkért, akkor valójában elfogadod a körülményeidet. Kit és miért hibáztatsz most?
• Annak, hogy nincs kitartásod, számtalan oka lehet. Érdemes egy picit időt töltened a kérdésekkel és magadba mélyedned, hogy mi igaz rád és miben vagy hogyan tudsz változtatni.
• Tegyük fel, hogy régóta ugyanaz a vágyad, mégsem léptél előre semmit. Mit gondolsz, miért? Hogyan tudnád magad cselekvésre késztetni? 
• Kitűzhetsz magad számára jutalmat arra, ha eléred a célod. Könnyen feladod vagy megpróbálsz minden tőled telhetőt, mielőtt bedobod a törülközőt? Ha könnyen feladod, az miért van? 
• Van terved arra, hogyan érd el a céljaidat? Ha nincs, tudod egyáltalán, hogy kell jól tervezni?
• Amikor eszedbe jut egy szuper ötlet, utánajársz, hogyan tudnád megvalósítani vagy félreteszed?
• Mennyire erős az akarat benned céljaid elérésére? Akarod, vagy csak szeretnéd?
• Ambiciózus vagy, mégsem érsz célba? Könnyen kompromisszumot kötsz?

Mi számodra a fontosabb: elfogadni a jelent és átlagosnak maradni vagy addig küzdeni, amíg valakivé nem válsz? A kitartás átsegít a legnehezebb helyzetekben is, de csak akkor, ha a célod mindig a szemed előtt van, társul hozzá egy égő vágy, ami kiugraszt az ágyból és az eredmény elég nagy ahhoz, hogy érdemes legyen érte dolgozni.

Szokták mondani, hogy a kemény munka mindig meghozza gyümölcsét, de te mégsem teszel bele elegendő energiát, nem fizeted meg az árát annak, amit el akarsz érni. Mit gondolsz, mi van e mögött?

Ne félj, ha kritizálnak! Mindegy mit mondanak mások, ha úgy jutsz előrébb, hogy nem bántasz vele másokat. Ne hagyd magad befolyásolni! Ha valaki bánt azért, mert hibáztál, az azt jelenti, hogy ő fél, ő nem mer hibázni, nem mer változtatni, előre lépni, kilépni a komfort zónájából. Ha te hibázol és mersz próbálkozni, akkor annyival is értékesebbé válsz és mindig egy lépéssel előrébb kerülsz, hogy elérd a célod.

Merj kockázatot vállalni! A kockázatvállalási hajlandóságod legyen nagyobb, mint a bukástól való félelmed! 

ÖSSZEFOGLALÁS

• Vizsgáld meg, hogy Te vajon miért halogatsz!
• Vizsgáld meg, hogy mik a halogatásod tárgyai és áss mélyebre, keresd meg a halogatásod okát!
• Készíts feladatlistát és priorizáld, mely feladatok fontosak és vizsgáld meg, miért!
• Ne halogass tovább! Cselekedj!
• Összegezz és hagyj fel a halogatással örökre!
• A kitartáshoz fontos a személyes motiváció megléte.
• A kitartás fő okai – vizsgáld meg, hogy rendelkezel e ezekkel! 
• Vizsgáld meg a szokásaidat, hogy támogatnak e vagy inkább hátráltatnak!
• Válaszold meg a kérdéseidet!

Tudtad, hogy a halogatástól el lehet jutni az önfegyelemig?

A Heti önfejlesztő kihívások Facebook csoportunkban ezekről a témákról beszélgettünk. Téged is érdekel? Akkor csatlakozz ide kattintva.

Ha hírlevélre szeretnél feliratkozni, akkor pedig kattints ide és tudd meg Te először, milyen ingyenes anyagokat szerezhetsz meg, amik segítik fejlődésedet, hiszen időről-időre új tippeket és ötleteket fogok számodra küldeni, amivel fejlesztheted önmagad, motiváltabbá válsz és amivel hozzásegítelek céljaid eléréséhez, ezen felül új tudásanyagokat – eBook, online tréning, coaching vagy mentor program – is megtalálhatsz a weboldalon. 

Szeretettel: Szilvi

@ Fejlődj MOST